Irodánk eredményesen lát el jogi képviseletet polgári/munkaügyi/közigazgatási peres eljárásokban, amelyek területén az Iroda munkatársai és együttműködő ügyvédek egyaránt nagy anyagi- és eljárásjogi gyakorlattal rendelkeznek.   

A képviselet lényege, hogy az eljárásban a képviselt fél helyett, annak nevében a képviselő cselekszik. A jogi képviselő, meghatalmazás útján eljár a felek helyett a bírósági eljárásokban, beadványokat készít, kapcsolatot tart az ellenérdekű féllel, annak képviselőjével, megjelenik a tárgyalásokon, ott nyilatkozatot tesz.

A törvényszéken induló perekben első- és másodfokon is kötelező a jogi képviselet mindkét félnek. Ebből következőleg az, aki jogi képviselet nélkül kíván eljárni nyilatkozatait, eljárási cselekményeit a bíróság nem veheti figyelembe. A kötelező jogi képviselet alóli kivételeket mind a perjogi kódexünk, mind pedig egyéb törvényeink is tartalmazhatnak.

A járásbírósági és munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem, ugyanakkor jogi képviselő meghatalmazására ezekben az ügyekben is lehetősége van a feleknek. Ilyen esetekben érdemes azonban megfontolni ügyvéd igénybevételét a hatékonyabb igényérvényesítés érdekében. A jogi képviseletet az a jogalkotói szándék indokolja, hogy a hatékony és a felek érdekeinek leginkább megfelelő és eredményes pervitel elsősorban úgy érhető el, ha a feleket jogi szaktudással rendelkező személy segíti, képviseli. Álláspontunk szerint az eljárások ésszerű befejezését is eredményezi, ha az eljárás során jogi képviselőt vesznek igénybe a felek.

A 2018. január 1-től hatályos Közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perek szabályaiban jelentős változásokat hozott és a közigazgatási perek köre számottevően kibővült. Az eljárás megindítására szolgáló keresetlevelet – főszabály szerint – az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, azonban vannak olyan perek, ahol a keresetlevelet közvetlenül a bíróságra kell benyújtania. Az új jogszabály a hatásköri szabályok területén is jelentős módosításokat végzett, így már elsőfokon nem csak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el, hanem bizonyos esetekben a Fővárosi Törvényszék.

Mivel közigazgatási ügyekben a keresetlevelet a törvény biztosította szűk határidőn belül kell előterjeszteni, fokozott odafigyelést igényelnek, ebből következőleg a jogi képviselő nélkül eljáró jogkeresők sok esetben nehézségekbe ütközhetnek, ezért tanácsolt a közigazgatási eljárásokban a jogi képviselő igénybevétele.

Követeléskezelés

Irodánk kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a jogi követelésbehajtásban. Kimagasló szakmai-jogi segítséget nyújt a fizetési meghagyásos, végrehajtási, felszámolási- illetve kényszertörlési eljárásokban, valamint az előbbiekkel összefüggésben indult peres eljárásokban. A követeléskezelés körébe sorolható szolgáltatásokat magánszemély, gazdasági társaság és civil szervezet ügyfeleink részére egyaránt nyújtjuk.

A követeléskezelés során az Ügyvédi Iroda folyamatosan együttműködve az ügyféllel alakítja ki az eljárási tematikát, amely során minden befolyásoló tényezőt gondosan mérlegel.

Követeléskezelési eljárás során kiemelt jelentőséggel bír a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás, amely a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. A közjegyző eljárása - a bíróság eljárásával azonos hatályú. Amennyiben a követelés nem haladja meg a három millió forintot fizetési meghagyásos eljárás indítható csak, bírósághoz nem fordulhatunk, kivéve abban az esetben, amennyiben egyezséget kíván kötni a jogosult az adóssal. Harminc millió forintot meghaladó követelést a bíróság előtt kell követelni, ez az eljárás viszont már a Törvényszék hatáskörébe tartozik. Fontos megjegyeznünk, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulhat, illetve, amennyiben jogerőssé válik a közjegyző által meghozott döntés végrehajtás kezdeményezhető. Tapasztalataink szerint a hazai gazdasági szereplők körében a pénzügyi fegyelem, fizetési morál és hajlandóság sokat javult az elmúlt években, azonban tartozás keletkezésének a kockázata folyamatosan jelen van minden olyan cég életében, ahol a felek halasztott pénzügyi konstrukcióban állapodtak meg.

Tapasztalataink alapján a legtöbb esetben a jogi képviselővel eljáró fél eredményesebben hajtja be követeléseit az adósoktól a hatékony követeléskezelési eljárásnak köszönhetőn.

Nem minden esetben tanácsoljuk ugyanakkor eljárás megindítását, számunkra ugyanis az ügyfél gazdasági érdeke az elsődleges. Éppen ezért az ügy részleteinek megismerését követően, és az adós vagyoni helyzetének feltárása után teszünk javaslatot arra, hogy milyen eljárást indítsunk. A tartozás várható behajthatatlansága esetén a cél a követelés összegének olyan módon történő kivezetése lehet a vállalkozásból, amelyet nem terhel többlet adófizetési kötelezettség.

Nagy gyakorlattal rendelkezünk azonban kártérítési perekben és felelősségi perekben ahol az adós társaság volt ügyvezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben lépünk fel határozottan annak érdekében, hogy az adós társaság vagyonából ki nem elégíthető követelés mögöttes felelősség, vagy szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályai alapján térülhessen meg ügyfeleink részére.

Kártérítés

Teljes körű szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek, legyen szó peres, illetve nem peres eljárásról, fogyasztói igények hatékony érvényesítéséről, szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozásról. 

A kártérítés lényege, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna.

Vannak olyan eljárások a kártérítési eljárások között, melynek során az ügyféligény érvényesítését a jogszabályok határidőhöz kötik. Ezért minden esetben, amennyiben jogos igényünk érvényesítését szeretnénk elérni, azonnal fel kell lépni a károkozóval szemben.

A károkozás számos esetben létrejöhet, különösen a szerződésszegések eseteiben, mint pl. hibás teljesítés, kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás. A szerződésszegéssel összefüggő kártérítési eljárásban magánszemély, illetve vállalati ügyfelek számára segítséget nyújtunk.

Praxisunk során jelentős gyakorlati tapasztalattal bírunk a közúti közlekedés során keletkezett személyi és gépjárműkárok megtérítésével kapcsolatos eljárásokban, a munkahelyi és egyéb balesetekkel kapcsolatos eljárásokban, személyszállítással, szállítmányozással összefüggő, valamint ingatlanban (társasházakban, építményekben) keletkezett károk megtérítésére irányuló ügyekben.

A vagyoni kártérítés mellett kiemelkedő jelentőséggel bír a nem vagyoni kártérítési (sérelemdíj) mód. Így akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Személyiségi jogsértés esetén is bizalommal fordulhat hozzánk.

Előfordulhat, hogy egy államigazgatási szerv vagy igazságszolgáltatási szerv eljárása kárt okoz a vállalkozásnak oly módon, hogy intézkedésével ellehetetlenítheti a működést. Ilyen esetekben érdemes megvizsgálni a kártérítési igénnyel való fellépés lehetőségét. A sikeres igényérvényesítéshez igazolni kell, hogy a hatóság a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával, felróhatóan okozta és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.