A képviselet lényege, hogy az eljárásban a képviselt fél helyett, annak nevében a képviselő cselekszik. A jogi képviselő, meghatalmazás útján eljár a felek helyett a bírósági eljárásokban, beadványokat készít, kapcsolatot tart az ellenérdekű féllel, annak képviselőjével, megjelenik a tárgyalásokon, ott nyilatkozatot tesz.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény nagyon fontos változásokat hozott a kötelező jogi képviselet területén.

A 2018. január 1. után induló polgári ügyek esetén, a törvényszéken induló perekben első- és másodfokon is kötelező a jogi képviselet mindkét félnek. Ebből következőleg az, aki jogi képviselet nélkül kíván eljárni nyilatkozatait, eljárási cselekményeit a bíróság nem veheti figyelembe. A kötelező jogi képviselet alóli kivételeket mind a perjogi kódexünk, mind pedig egyéb törvényeink is tartalmazhatnak.

A járásbírósági és munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem, ugyanakkor jogi képviselő meghatalmazására ezekben az ügyekben is lehetősége van a feleknek. Ilyen esetekben érdemes azonban megfontolni ügyvéd igénybevételét a hatékonyabb igényérvényesítés érdekében. A jogi képviseletet az a jogalkotói szándék indokolja, hogy a hatékony és a felek érdekeinek leginkább megfelelő és eredményes pervitel elsősorban úgy érhető el, ha a feleket jogi szaktudással rendelkező személy segíti, képviseli. Álláspontunk szerint az eljárások ésszerű befejezését is eredményezi, ha az eljárás során jogi képviselőt vesznek igénybe a felek.

A 2018. január 1-től hatályos Közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perek szabályaiban is jelentős változásokat hozott és a közigazgatási perek köre számottevően kibővült. Az eljárás megindítására szolgáló keresetlevelet – főszabály szerint – az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, azonban vannak olyan perek, ahol a keresetlevelet közvetlenül a bíróságra kell benyújtania. Az új jogszabály a hatásköri szabályok területén is jelentős módosításokat végzett, így már elsőfokon nem csak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el, hanem bizonyos esetekben a Fővárosi Törvényszék. Az illetékesség szabályai is jelentősen megváltoztak.

A közigazgatási ügyekben a keresetlevél benyújtásakor fokozott odafigyelést igényelnek a megváltozott jogszabályi rendelkezések, ebből következőleg a jogi képviselő nélkül eljáró jogkeresők sok esetben nehézségekbe ütközhetnek, ezért tanácsolt a közigazgatási eljárásokban a jogi képviselő igénybevétele annak ellenére, hogy azt a közigazgatási perekben a törvényszék és a Kúria előtt teszi kötelezővé a jogalkotó.