Fontos különbséget tenni egy átmeneti pénzügyi probléma és a tartósan fenyegető fizetésképtelenség között.
Egy vállalkozás működése során átmenetileg akkor is kialakulhat adótartozás, ha a cég korábban megfelelően teljesítette kötelezettségeit. Egy elmaradt vevői kifizetés, váratlan költség, hibás pénzügyi tervezés vagy tartós likviditási probléma rövid idő alatt olyan helyzetet teremthet, amelyben a vállalkozás már nem tudja határidőben megfizetni az adókat és más közterheket.
Ilyenkor az ügyvezetők egyik leggyakoribb kérdése, hogy a társaság tartozásáért saját vagyonukkal is felelnek-e. A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Főszabály szerint a gazdasági társaság adótartozása a céget terheli, ezért az nem válik automatikusan az ügyvezető személyes tartozásává. Bizonyos körülmények között azonban mégis megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége.
A személyes helytállás elsősorban akkor merülhet fel, ha az ügyvezető a társaság romló pénzügyi helyzetének ismeretében nem kellő körültekintéssel járt el, tovább növelte a tartozásokat, csökkentette a cég vagyonát, vagy nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.
Egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság önálló jogi személy. Saját vagyonnal rendelkezik, saját nevében köt szerződéseket, és főszabály szerint saját maga felel a kötelezettségeiért.
Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás nem fizeti meg időben az áfát, a társasági adót, a munkavállalók után fizetendő közterheket vagy más adókötelezettségét, a NAV elsősorban a társasággal szemben jár el. A végrehajtás a cég bankszámlájára, követeléseire, ingóságaira vagy más vagyontárgyaira is kiterjedhet.
Az ügyvezetői tisztség önmagában azonban nem eredményezi azt, hogy a vezetőnek saját pénzéből kellene megfizetnie a cég valamennyi adótartozását. A személyes felelősséghez további jogszabályi feltételeknek is teljesülniük kell.
A Polgári Törvénykönyv alapján az ügyvezető a társaságnak okozott károkért felelősséggel tartozhat, harmadik személynek okozott kár esetén pedig személyes felelőssége különösen akkor merülhet fel, ha a kárt szándékosan okozta.
Az ügyvezető helyzete akkor változik meg jelentősen, amikor a vállalkozás pénzügyi problémája már nem csupán átmeneti fizetési nehézség, hanem előre láthatóvá válik, hogy a társaság esedékességkor nem tudja teljesíteni tartozásait.
Ezt nevezzük fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek. Ettől az időponttól az ügyvezető döntéseinél már nem kizárólag a tulajdonosok és a társaság üzleti érdekeit kell figyelembe vennie. A hitelezők – közöttük a NAV – érdekei is kiemelt jelentőséget kapnak.
A vezető személyes felelőssége többek között akkor merülhet fel, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után:
Felszámolási eljárásban vizsgálható, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben eljáró vezetők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után figyelembe vették-e a hitelezők érdekeit. A felelősséghez az is szükséges, hogy a vezető magatartásával összefüggésben csökkenjen a társaság vagyona, vagy más módon veszélybe kerüljön a hitelezői követelések kielégítése.
Fontos különbséget tenni egy átmeneti pénzügyi probléma és a tartósan fenyegető fizetésképtelenség között. Előfordulhat például, hogy egy vállalkozás egy nagyobb vevő késedelmes fizetése miatt néhány hétig nem tudja rendezni valamennyi kötelezettségét, de megfelelő intézkedésekkel várhatóan helyreállítható a fizetőképessége.
Önmagában tehát az, hogy a társaságnak adótartozása keletkezett, még nem alapozza meg az ügyvezető személyes felelősségét. A vezető döntéseit, az adott időszak pénzügyi körülményeit és a megtett intézkedéseket együttesen kell vizsgálni.
Jelentősége lehet annak is, hogy az ügyvezető mikor szerezhetett tudomást a problémáról. Egy váratlan esemény miatt kialakuló fizetési nehézség más megítélés alá eshet, mint amikor a könyvelési adatok, bankszámlaegyenlegek, lejárt követelések és folyamatos veszteségek alapján már hónapok óta egyértelmű a társaság pénzügyi helyzete.
Különösen kockázatos lehet, ha a társaság úgy vállal újabb megrendeléseket, vesz fel kölcsönt vagy köt hosszú távú szerződéseket, hogy már előre látható: a kapcsolódó kötelezettségeket nem lesz képes teljesíteni.
Hasonló problémát jelenthet a vagyonkimentés. Ilyen lehet például, ha a cég eszközeit a piaci értéknél lényegesen alacsonyabb áron értékesítik, a társaság pénzét megfelelő gazdasági indok nélkül egy másik vállalkozáshoz irányítják, vagy a tulajdonosok javára úgy történik kifizetés, hogy közben az adó- és más hitelezői tartozások rendezetlenek maradnak.
Az is növelheti a kockázatot, ha az ügyvezető nem kezeli megfelelően a NAV megkereséseit. A határidők elmulasztása, a hiányos vagy valótlan nyilatkozatok, illetve a könyvelési iratok visszatartása jelentősen ronthatja a vezető későbbi védekezési lehetőségeit.
A felelősség vizsgálata során nemcsak az számít, milyen döntéseket hozott az ügyvezető, hanem az is, hogy mit mulasztott el megtenni.
Pénzügyi nehézség esetén az egyik legfontosabb feladat a társaság tényleges helyzetének mielőbbi felmérése. Ehhez naprakész könyvelési adatokra, pontos kintlévőség- és tartozásállományra, valamint reális pénzforgalmi tervre van szükség.
Az ügyvezetőnek dokumentálható módon kell megvizsgálnia, hogy a vállalkozás fizetőképessége helyreállítható-e. Szükség lehet a költségek csökkentésére, a veszteséges szerződések felülvizsgálatára, a követelések hatékonyabb behajtására vagy fizetési kedvezmény kezdeményezésére.
Amennyiben indokolt, a tulajdonosokat is tájékoztatni kell, és kezdeményezni kell a szükséges döntések meghozatalát. Fontos, hogy ezek az egyeztetések és vezetői döntések írásban is visszakövethetők legyenek.
A felelősség alóli mentesülés szempontjából jelentősége lehet annak, hogy az ügyvezető bizonyítani tudja: nem vállalt indokolatlan kockázatot, és megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek elkerülése vagy csökkentése érdekében.
Ha a vállalkozás még működőképes, de egy összegben nem tudja rendezni az adótartozását, érdemes megvizsgálni a fizetési kedvezmény lehetőségét. Az adott körülményektől függően szóba kerülhet részletfizetés, fizetési halasztás vagy más, jogszabályban biztosított megoldás.
A kérelem benyújtása önmagában nem oldja meg a társaság pénzügyi problémáit, de egy megfelelően előkészített fizetési terv igazolhatja, hogy az ügyvezető aktívan próbálja rendezni a helyzetet.
Nem célszerű azonban olyan vállalást tenni, amelyről már a benyújtás pillanatában látható, hogy a cég nem lesz képes teljesíteni. A megalapozatlan részletfizetési terv csak elodázhatja a problémát, miközben a tartozások tovább növekedhetnek.
Kényszertörlési eljárás során az ügyvezető mozgástere jelentősen szűkül. Az eljárás alatt a vezető tisztségviselő köteles figyelembe venni a hitelezői érdekeket, és főszabály szerint nem vállalhat új kötelezettséget, nem elégíthet ki tetszőlegesen kötelezettségeket, továbbá nem ruházhatja át vagy terhelheti meg a cég vagyonát.
Ha a céget kényszertörlés eredményeként törlik, és kielégítetlen hitelezői követelések maradnak hátra, meghatározott feltételek mellett a volt ügyvezető felelőssége is megállapítható. Ezért különösen veszélyes, ha az ügyvezető nem veszi át a hivatalos küldeményeket, nem teljesíti a beszámolási kötelezettségeket, vagy egyszerűen magára hagyja a már nem működő vállalkozást.
A tevékenység tényleges megszüntetése ugyanis nem jelenti a társaság jogszerű megszűnését. Amíg a cég szerepel a cégjegyzékben, addig továbbra is fennállhatnak adózási, számviteli és együttműködési kötelezettségei.
Adótartozás esetén nem célszerű megvárni, amíg végrehajtás, felszámolás vagy kényszertörlés indul. Minél korábban történik meg a társaság helyzetének jogi és pénzügyi áttekintése, annál több lehetőség maradhat a rendezésre.
Különösen indokolt szakember bevonása, ha:
Az ügyvédi közreműködés célja nem csupán a már kialakult jogvita kezelése. A megfelelő időben adott jogi tanács segíthet abban is, hogy az ügyvezető olyan döntéseket hozzon, amelyek igazodnak a társaság tényleges pénzügyi helyzetéhez, és később is megfelelően igazolhatók.
A gazdasági társaság adótartozása főszabály szerint nem válik automatikusan az ügyvezető személyes tartozásává. A vezető felelőssége azonban megállapítható lehet, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után nem veszi figyelembe a hitelezők érdekeit, indokolatlan kockázatot vállal, csökkenti a társaság vagyonát, vagy elmulasztja a szükséges intézkedéseket.
A legfontosabb ezért a pénzügyi problémák időben történő felismerése, a döntések megfelelő dokumentálása, a tulajdonosok tájékoztatása és a szakértők mielőbbi bevonása. Egy időben kidolgozott jogi és pénzügyi stratégia nemcsak a vállalkozás helyzetének rendezésében segíthet, hanem az ügyvezető személyes kockázatát is jelentősen csökkentheti.
Ha vállalkozása adótartozással küzd, vagy kérdése merült fel az ügyvezetői felelősséggel kapcsolatban, érdemes még a hatósági vagy bírósági eljárás megindulása előtt szakértő segítséget kérni. Látogasson el a www.mtugyved.hu weboldalra, és egyeztessen a Dr. Maczkó Tibor Ügyvédi Irodával!
rólunk mondták
„Alapossága, profizmusa a területen kiemelkedő, aminek segítségével jelentős eredményeket értünk el a NAV-al szembeni tisztázandó dolgaink területén. Megnyugtató, hogy ilyen fiatal és mégis nagy tapasztalattal rendelkező szakember segíti a munkánkat a napi feladatok és a kiemelt feladatok megoldása során egyaránt.”
„Kapcsolatunk során meggyőződhettem a Dr. Maczkó Tibor Ügyvédi Iroda szakmai tudásáról, felkészültségéről, a körültekintően, nagy felelősséggel és eredményességgel végzett munkájáról.”
"Az ügyvédi irodával való együttműködés megalakulásuk óta folyamatos. Munkájukat a pontosság, gyorsaság, odafigyelés jellemzi."
